Már nem sírok, de a szívem vérzik belül,

Már mosolygok, de a szívemben szomorúság ül.

Már hazudok is, hogy ne álljak az útba,

Már hazudok, hogy a szívemet ne törhesd meg újra.

Már döntöttem, én nem állok közétek,

Már döntöttem, most végleg elmegyek.

Már csak egy szót mondok, egy apró üzenetet:

VOLT EGY LÁNY KI TÉGED MINDENNÉL JOBBAN SZERETETT!

-----------------------------------------------------------------

Az első csók Tőled, mely ajkaimhoz ért,
Azon a nyári napon, mikor lelkünk összeért!
A szerelem lángja fellobbant bennem,
S tudom: Nálad jobban senkit nem szerettem!
De vihar közeleg és a szerelemnek vége,
Könnyes szemmel tekintek az égre!

---------------------------------------------------

Sohasem hittem, hogy ennyire tud fájni,

Hogy a nevetés könnyekké tud válni.

Néha sírok, néha nevetek,

Az a baj, hogy valakit nagyon szeretek!

 -----------------------------------------------------------------

Ne csalj meg senkit, gondolj magadra,

Neked is fájna ha valaki megcsalna.

Ha majd szívedből elmúlik a nyár,

Helyébe ősz jön, majd havas lesz a táj,

Gondolj a múltra, mely örökké fáj.

 ------------------------------------------------------------------------------

Megöleltél, és ez fáj nekem,

Már nem szeretsz kedvesem,

Eleinte minden rendben ment,

Hittük, hogy ezt így akarják fennt..

------------------------------------------------------------------------------

Írtam egy verset erre a pillanatra,

Hogy-e széttépett lapot olvasd majd összerakva,

Olvasd el és érezd, ilyen a szívem most,

Széttépett, mint-e lap mit kezedben fogsz!

-------------------------------------------------------------------------------

Ki lesz, ki mindig vár?

Ki lesz, ki rám talál?

Ki lesz, ki óv a bajtól?

Ki lesz az, aki értem harcol? 

-------------------------------------------------------------------------------

Szeresd a virágot, ne törd le hiába,

Ne dobd le könnyedén az útnak porába.

Mert a tört ágnak nem zöld a levele,

A szív is megszakad ha játszanak vele!

-------------------------------------------------------------------------------

Élni kell ezt én is tudom!
Élni kell, én így búcsúzom!
Élni kell, hát élj boldogan!
Élnék én is, de nélküled hogyan?

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Szerelmünk vége, életem végét jelenti,
Nem tudom valaha tudok-e még így szeretni.
Hiányodban rád gondolok, s újra érzem,
Amit akkor, mikor kimondtad: vége!

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Ülök és nézek rólad egy képet,
Felidézek egy régi emléket.
Könnyeim mögül látom az arcod,
Szívem fáj, tisztán hallom a hangod.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Akkor tudod meg mi is az a magány,
Ha egyedül sétálsz egy hűvös éjszakán,
Az éjszakába kiáltod kedvesed nevét,
De nem hallja más csak a nyomasztó sötét...

----------------------------------------------------------------------------------------------- 

SÍRSZ; mert nagyon fáj ami történt,
VÁRSZ; hogy visszatérjen akiért megtörtél.
FEKSZEL; párnák között könnyekkel,
ALSZOL; magány közt a sötétben,
ÁLMODSZ; arról, hogy majd visszatér,
KELSZ; úgy, hogy még mindig egyedül élsz.
REMÉNYKEDSZ; hogy legalább még látod egyszer,
CSALÓDSZ; mert álmodoznod nélküle kell.
ÉLSZ; úgy, hogy már nem szeret,
HALSZ; mert úgy érzed jobb lesz így neked.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Én is voltam boldog... Csendes, szép estéken,
Engem is szerettek, valamikor régen...
De akit szerettem, az engem elhagyott,
Azóta jönnek sorba a bús napok...
Azóta sírok, hol nem lát senki,
Hogy egy hitetlen szívet hogy tudtam szeretni...

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Oldal: Szomorú versek
Szerelmes versek és minden ami jó:) - © 2008 - 2024 - szerelmes-versek.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat